A Dr. Caligari életem egyik legborzalmasabb filmélménye…ilyen szutyokra kár pazarolni a celluloid szalgot… Nyilván az én ostobaságom és tudatlanságom, h. nem értékelem eme ‘921-es német expresszionista Csodát, de ezért őszintén szégyenlem magam….
Hazafelé - természetesen - eláztam, mint a kutya, a busz az orrom előtt ment el… ráadásul fél 2re vissza kell másznom a Rádayra, teljes harci díszben… holnap reggel meg irány a bánya… húzós éjszakám lesz!
Nemes Nagy Ágnes: A kukások
Megjöttek a kukások,
narancssárga ruhások.
Narancsszín a kocsijuk,
attól döng a kocsiút.
Döng a kocsi, dörömböl,
nagy vödröket kihörpöl,
csörög, röfög az egész
állatkerti etetés.
Itt a sárga viziló,
eteti az ápoló.
Ha még egyszer arra kelek kedd hajnalban, h. ezek az igazán “belevaló srácok” (remélem, értitek) szedik össze a cuccmókot, eskü kimegyek, Brúsz Lít megszégyenítő pörgőrúgással földre terítem őket, és elszavalom nekik ezt a méltán híres szerzeményt….
Nem vagyok ideges…vagy idegbeteg… tényleg… :D
É.: “Basszus, nagyon fáj a derekam…”
S.: “Na igen, ebben a korban már nem ajánlatos állva kefélni!”
péntek reggeli vetítés… sin city…. 2 dolog van, ami pozitív a filmben: a képi világa, és a cicis-puncis nénik ( ez utóbbi engem kevésbé hoz lázba… ) nem mondom, h. rossz volt, és esélyes, h. párszor még megnézem, de na… kissé komikus volt egy idő után a szereplők belső monológja… továbbá nem láttam brúsz vilisz koponyáján megcsillanni a napfényt…. ergo ez csak egy szar film lehet! 
éptöri jó volt… leszámítva azt az aprócska tényt, h. alig bírtam nyitva tartani a szemem, olyan álmosító volt…
szégyen és gyalázat, h. másfél órát képtelen vagyok végigülni úgy, h. ne aludjak el…
Eddig nem létező (ill. csak vegetáló) szociális életem egészen felpezsdült: beindult a suli, buli és munka hegyek, ráadásul jövő7től jógázni fogok járni, ha minden igaz….
most pedig ellibbenek szunnyadni…. kikészít az egyetem.. :D
Nagyon pingvinül vagyok…. olyan k. hideg van, h. ma begyújtottunk a kandallóba… persze egész nap ott fetrengtem!
Ettől eltekintve semmi különös… Szerdán D.-vel találkoztam, aki megint hozta a papírformát, és úgy viselkedett, mint egy díjnyertes faszkalap…A Corvinban megnéztük a Törés (Fracture) c. filmet, ami már Hopkins bácsi miatt megérte… Ryan Gosling-ról nem is beszélve… ^.^ Csütörtökön Krisztinám drágámmal volt találkám… úgy hiányzott már nekem ez a nőszemély…
Jah, és h. egy kis dráma is legyen: 2 napig nem volt net…..
ez nem is lenne akkora tragédia, ha nem regisztrációs hét lenne, és nem ettől függne, h. az elköv. fél évben milyen órákra fogok majd járni…
Szóval tegnap este a nagy semmit tevés közepette Mazsola és Tádé epizódokat néztem, és a régi képeim között matattam.. ráakadtam egyre, amin olyan az arcom, mint egy narancs, totál véreres a szemem, csomósak a pilláim.. meg ami kell… na igen… én már akkor is gyönyörű voltam… xD
Még mindig nem hiszem el, h. az ELTE BTK hallgatója vagyok…. pedig így van….
Ma voltam szakos tájékoztatón, és ááá… már látom, h. imádni fogom! 
Du. beültünk drága Barbarámmal és a kis pajtásaival a Gödörbe egy KV-ra, dimcsidumcsizni, vihorászni, ilyesmis… majd irány haza…
Mondanom se kell, h. én totális mértékben az időjárási viszonyoknak megfelelően öltöztem: balerinacipő, a vadonatúj pöttyös ruhám, édibédi Zara átmeneti kabátka, no meg lakk esernyő…. kicsit furán néztek rám az emberek, mivel volt vagy 12 fok, és szakadt az eső…. de megérte, mert körbe lettem dícsérve, milyen csinibini vagyok……
Na igen… és egy ilyen bejegyzés után merjem azt mondani, h. nem vagyok egy hülye picsa.. na mindegy…. így élek.
