Kedves Jézuska,
én vmi hasonlót kérek karácsonyra, hímnemű kiadásban:
“Anyagilag jólszituált, többdiplomás, 31 éves, ápolt, sportos nő vagyok és keresem hozzám hasonló(k) ismeretségét.
Kíméljenek a rímben írók; a tizenéves anyapótlék-keresők; az önmagukat bi-nek tituláló önámítók; a lipstic műnők; a terepszínű boxeres buccserek; az ÖNMAGUKAT KERESŐK (ehhh); a retkes krimókban boroskólát ivók; akik évente kísérelnek meg öngyilkosságot; akik a “hogy vagy?” kérdésre húszsoros Proust idézettel válaszolnak; akik akkor jönnek nyaralni, ha kifizetem az utazásukat; akik nem vállalják a leszbikusságukat; akik a homlokukra tetoválják a leszbikusságukat; az emberjogi- és kisebbségi aktivisták; az ezoterikus görcskutyák; akik a “mi a kedvenc könyved?” kérdésre halál komolyan állítják, hogy dosztojevszkij összes, de elalvás előtt vavyan fable-t olvasnak; a szüzek; akik lefeküdtek már az általam ismert összes leszbikussal; a bevásárlólistájukat a horoszkópjuk alapján összeállítók; akik egy mondatban 17 latin szót használnak, mert az aaannyira entellektüellll; akik egy mondatban egyetlen latin szót sem értenek meg; a kékharisnyák; akik azt hiszik, hogy a kékharisnya egy divatház őszi kollekciója; akik szerint egyetlen, egyszeresen összetett mondatba belezsúfolt 4-5 trágár szó a lazaság kvintesszenciája; a 2 óra ismeretség után szexelni, további négy óra után összeköltözni óhajtók; a gyorskaján élők; a biokaján élők; az alkoholisták; az antialkoholisták; a pasik; párok; és a dán dogok.
Nos tehát, várom sok szeretettel mind a három ember jelentkezését, akik a felsorolás után még fennmaradtak a rostán és kedvük van hozzá(m).
Fő az optimizmus, hehe.
Tudom, kicsit nagyképűre sikeredett. De komolyan: hány olyan leszbikus él kis hazánkban, akik beleférnek ebbe a szórásba?
Minden levélre válaszolok. Igen, a gyalázkodókra is
“
Kíméljenek a rímben írók; a tizenéves anyapótlék-keresők; az önmagukat bi-nek tituláló önámítók; a lipstic műnők; a terepszínű boxeres buccserek; az ÖNMAGUKAT KERESŐK (ehhh); a retkes krimókban boroskólát ivók; akik évente kísérelnek meg öngyilkosságot; akik a “hogy vagy?” kérdésre húszsoros Proust idézettel válaszolnak; akik akkor jönnek nyaralni, ha kifizetem az utazásukat; akik nem vállalják a leszbikusságukat; akik a homlokukra tetoválják a leszbikusságukat; az emberjogi- és kisebbségi aktivisták; az ezoterikus görcskutyák; akik a “mi a kedvenc könyved?” kérdésre halál komolyan állítják, hogy dosztojevszkij összes, de elalvás előtt vavyan fable-t olvasnak; a szüzek; akik lefeküdtek már az általam ismert összes leszbikussal; a bevásárlólistájukat a horoszkópjuk alapján összeállítók; akik egy mondatban 17 latin szót használnak, mert az aaannyira entellektüellll; akik egy mondatban egyetlen latin szót sem értenek meg; a kékharisnyák; akik azt hiszik, hogy a kékharisnya egy divatház őszi kollekciója; akik szerint egyetlen, egyszeresen összetett mondatba belezsúfolt 4-5 trágár szó a lazaság kvintesszenciája; a 2 óra ismeretség után szexelni, további négy óra után összeköltözni óhajtók; a gyorskaján élők; a biokaján élők; az alkoholisták; az antialkoholisták; a pasik; párok; és a dán dogok.
Nos tehát, várom sok szeretettel mind a három ember jelentkezését, akik a felsorolás után még fennmaradtak a rostán és kedvük van hozzá(m).
Fő az optimizmus, hehe.
Tudom, kicsit nagyképűre sikeredett. De komolyan: hány olyan leszbikus él kis hazánkban, akik beleférnek ebbe a szórásba?
Minden levélre válaszolok. Igen, a gyalázkodókra is
“
Posted by in 11:09:13
