Friday, May 9, 2008

Tegnapelőtt

Szívem szerint igenis megtenném. Igenis 75-ös betűmérettel írnám le. De minek? Csak fájdalmat okoznék. És amúgy is azt mondtad, hogy nem fogod elolvasni, vagy ha igen, nem fogsz válaszolni. Ezt becsülöm benned.
Kíváncsi voltam, mire gondoltál utoljára. Azt mondtad: semmire. Értem. Te legalább nem sírsz. Hogy én miért teszem, azt sem tudom. Valójában boldog vagyok. Mindig is az voltam, eltekintve pár helyzettől. Részben Neked köszönhetem. És újra megtenném, ha úgy adódna.
Posted by Pepyta in 10:36:15
Comments

Leave a Reply